Az anime nem egyetlen stílus vagy műfaj, hanem a japán rajzfilmek összefoglaló neve. Így az elterjedt tévhit ellenére nem csak (sőt, többnyire nem) gyerekek számára készülnek, léteznek könnyű akció, dráma, romantikus, vígjáték-humoros és erotikus, pornográf vagy erőszakos tartalmú animék is, illetve ezek kombinációi, akárcsak az élőszereplős filmek esetében.

Kialakulása:

Az anime a mangával közel egy időben, a második világháború miatt zaklatott lelki világú Japánban alakult ki (pl. számos műben megfigyelhető a gombafelhő, pl.: Akira). A japán animáció rajzstílusa a japán képregényből következett. A manga, mint rajzstílus az ősi hagyományos japán fakockák, és a tekercsekre

XIX. sz-i fakocka illusztráció:

Rajzolt történetek stílusát (a sajátosságok nagy részét innen származtathatjuk), valamint az akkori amerikai képregénystílust ötvözte.

Osamu Tezuka tekinthető a műfaj atyának. Az ő első (fekete-fehér) képregényei a megszólalásig hasonlítanak az 1930-1940-es évek amerikai rajzstílusára.

Osamu egy nagyon vizuális forma létrehozásával kísérletezgetett. A női alakok ábrázolásánál a korabeli amerikai szexideált vette alapul (pl. Betty Boop): nagy kék szemű, szőke és karcsú. Megfigyelhető, hogy ezt a jó és gonosz szereplők közötti megkülönböztetésre is használják, ti. a gonoszoknak keskeny szemük van. Tulajdonképpen a képregény rajzolási stílusát vitték át az animációs filmekbe. A nagyon alacsony költségvetés egészen egyedi animációs stílus kifejlesztését eredményezte, ahol olyan hatáselemeket alkalmaznak, amelyek szinte észrevétlenül kevés rajzolást igényelnek. Így a mozgás illúzióját, annak elképzelhetetlenné nagyításával ábrázolják: a szereplő szinte mozdulatlan, miközben körülötte egy elmosódott háttér kavarog eszeveszetten. Lassításokat alkalmaznak, vagy hatalmas állókép pásztázásával fejezik ki a drámaiságot, a csend és mozdulatlanság által. Eközben Amerikában az egyre precízebb animáció kidolgozásán fáradoztak, és fáradoznak ma is. Így egy új ábrázolás és látásmód, egy új stílus született.

Ekkora, a későbbi években válik el jelentősen a két ország animációművészete. Míg Amerikában (és az általános nyugati konzervatív világban) úgy tekintenek a képregényekre és a rajzfilmekre mint gyermeki szórakozására, addig Japánban mindenki tisztában vele, hogy a műfajnak van egy rétege, amire felnőttes tartalom (és ez nem csak az erőszakra és az erotikára, hanem sokkal inkább a gondolatvilágra értendő) és az egyre filmszerűbb rendezésmód a jellemző. Ennek jó példája a Neon Genesis Evangelion vagy a Szentjánosbogarak temetője (Grave of Fireflies 1988), egy komoly háborús dráma, ami két gyermek tragédiájáról szól, akik elvesztették szüleiket.

Az animék manapság világszerte, így hazánkban is rendkívül népszerűek.

Csoportosítás:

Az animének rengeteg műfaja létezik, ahogy a hagyományos, élőszereplős mozinak is. Kaland, sci-fi, gyerekmesék, romantika, középkori fantasy, erősen pornográf (hentai), okkult/horror, akció és dráma, a teljesség igénye nélkül.

A legtöbb anime átmenetet képez több műfaj között, és többfajta motívumot tartalmaz. Így az egyes filmek kategóriákba szorítása nehézségekbe ütközhet. Előfordul, hogy egy animének látszólag egyszerű története van a felszínen, de ezzel egyidőben létezik egy bonyolultabb, mélyebb cselekmény és karakterfejlődés. Szokásos, hogy egy akciódús anime humoros, romantikus vagy akár szívbe markoló elemeket is magában foglal. Ugyanúgy előfordulhatnak egy elsősorban romantikus animében erős akciójelenetek.

Anime- és manga-specifikus műfajok:

• Bishōjo: japánul 'gyönyörű lány', olyan animék összefoglaló neve, amikben csinos lányok szerepelnek, például a Magic Knight Rayearth
• Bishōnen: japánul 'gyönyörű fiú' olyan animék összefoglaló neve, amikben szép és elegáns fiúk vagy férfiak szerepelnek, például a Fushigi Yugi
• Ecchi: japánul 'illetlen szexualitás'. Könnyű szexuális humort tartalmaz, például a Love Hina.
• Hentai: japánul 'abnormális' vagy 'perverz', általában nyugaton pornografikus vagy erotikus animét értik alatta. Japánban ezeket Poruno vagy Ero címen keresik.
• Josei: japánul 'fiatal nő', olyan anime vagy manga aminek fiatal nők képezik a célközönségét, ez az egyik legritkább műfaj.
• Kodomo: japánul 'gyerek', kisgyermekek számára készült anime vagy manga, ilyen például a Doraemon.
• Mecha: óriás robotokat felvonultató anime vagy manga, mint például a Mobile Suit Gundam.
• Moé: olyan anime vagy manga amiben nagyon pajkosak vagy cukik a szereplők, ilyen például a Little Snow Fairy Sugar.
• progresszív: „művészfilmek”, vagy nagyon stilizált animék, például a Voices of a Distant Star.
• Seinen: a Shōnenhez hasonlít, de tinédzserek vagy fiatal férfiak számára készül, például az Oh My Goddess!.
• Sentai/Super Sentai: szó szerint „harci alakulat”, ezekben szuperhős-csapatok szerepelnek, ilyen például a Cyborg 009.
• Shōjo: japánul 'fiatal hölgy' vagy 'kislány', lányok számára készített animék, ilyen például a Fruits Basket.
• Mahō Shōjo: a Shōjo alműfaja 'Magical Girl' történetekkel, mint pl. a Sailor Moon.
• Shōjo-ai: japánul 'lányszerelem', olyan animére vagy mangára utal, amik női szereplők közötti szerelemre vagy románcra fókuszálnak, mint például a Revolutionary Girl Utena.
• Shōnen: japánul 'fiúk', azaz fiúk számára készített anime vagy manga, mint pl. a Dragon Ball Z.
• Shōnen-ai: japánul 'fiúszerelem', férfi szereplők közötti szerelemre vagy románcra fókuszál, Japánban egyre kevésbé használják ezt a kifejezést, mivel a pedofíliára utalhat, ezért inkább a "Boys Love"-ot (BL) használják. A stílus egyik jellemző képviselője a Gravitation.

Kifejezőeszközök:

Az anime kialakította sajátságos kifejező eszközkészletét. Nem minden anime él ezekkel az effektekkel, de ha igen, akkor általában ugyanazt értik alatta:

Állóképek használata. A jelenet dinamizmusát, drámaiságát fokozza, akár a lassított felvétel az élőszereplős filmeken. A kép kimerevítésével az hangsúlyosabbá, jelentőségteljesebbé válik, mintegy beleég a néző emlékezetébe.

Sebességvonalak. Többnyire az állóképek mögött, a háttér helyén láthatók. A mozgás gyorsaságát az amerikai képregények is gyakran vonalakkal jelzik – az animében ilyenkor a háttér helyét teljesen a sebességvonalak veszik át.

Izzadtságcsepp. A vígjátékok leggyakoribb eleme. Ha valaki nagyon „lefárad”, vagy kínos helyzetbe keveredik, a feje mellett és felett jelenik meg egy hatalmas csepp. Ez többnyire társul a megfelelő fáradt, vagy döbbent arckifejezéssel, de működik háttal álló, vagy meglepetését titkolni akaró szereplővel is.

Super Deformed (SD). Egy-egy viccesebb jelenetnél fordul elő, hogy a szereplő hirtelen átalakul saját maga kicsinyített, gyerekes formájába, és úgy beszél vagy tesz valamit. Ez az alak fokozza a komikus helyzetet, a szereplő viselkedését, tettét a külalakjára is kivetíti.

Egyéb gesztusok, jellemző arcok és formák. Ilyen a tarkóra tett kézzel való kínos nevetgélés, vagy az idegesség esetén a homlokon megjelenő kereszt alakú, lüktető ér. Ezek általában a hagyományos japán ábrázolásból, illetve a hagyományos színjátszás gesztusai közül alakultak ki és terjedtek el.

Az anime megjelenési formái:

A legtöbb animét a következő három kategória egyikébe lehet besorolni:

A filmek, amiket többnyire mozikban vetítenek, a három kategória közül a legmagasabb költségvetéssel, és a legjobb képminőséggel készülnek. Népszerű anime mozik például az Akira vagy a Chihiro szellemországban (Spirited Away). Vannak anime filmek amiket filmes vagy animációs fesztiválokra készítenek, ezek általában rövidebbek és alacsonyabb költségűek. Ilyen például a Winter Days vagy Osamu Tezuka Legend of the Forest c. filmje. Előfordul még, hogy tévésorozatok epizódjait összeszerkesztik egy filmmé, ez többnyire hosszabb lesz mint egy átlagos mozifilm.

Az anime tévésorozatok rövidebb, valamilyen rendszerességgel televízióban közvetített részekből állnak. Ezek általában rosszabb minőségűek az OVÁknál vagy a filmeknél, mert a produkciós költségek az összes epizódra szétterítve lépnek fel. Az epizódok tipikus hossza 23 perc, hogy reklámokkal együtt éppen kitöltsön egy félórás tévés időszeletet. Egy teljes évad 26 epizódból áll, de vannak fél évados, azaz 13 epizódon keresztül futó sorozatok is. A legtöbb anime tévésorozatnak van főcíme (oppening) és vége-főcíme (ending), valamint gyakran egy rövid, humoros vagy buta jelenet ("eyecatcher"), amivel a reklámok elejét vagy végét jelzik.

Az OVA (Original Video Animation – kb. eredeti videoanimáció); vagy OAV (Original Animated Video) anime gyakran a televíziós minisorozatokra emlékeztet. Az OVÁk többnyire 2-20 epizódból állnak, illetve léteznek sorozaton kívüli ("one-shot") darabok, amik általában rövidebbek egy film hosszánál. Jellemzően videón jelennek meg. Az OVA animék általában a filmhez közeli minőségűek. Többnyire összefüggő történetet mondanak el, ezért célszerű az epizódokat sorban egymás után megtekinteni. Népszerű OVA animék például az FLCL, a Bubblegum Crisis, vagy a Tenchi Muyo!. Főcím, vége-főcím és eyecatcher néha előfordul az OVÁkban, de nem törvényszerűen.

/Forrás: manga.hu/